A halálozással kapcsolatos ügyintézés

Bejelentés és halotti anyakönyvezés

Hol intézhető?

A halálesetet anyakönyvezés céljából a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján – az eljárás megindításához szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok megküldésével – haladéktalanul bejelenti a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél (a polgármesteri hivatalban).

A halálesetet az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek illetékességi területén a haláleset történt.

Egyedi esetekben más körülmény határozza meg az illetékességet, például járművön történt haláleset esetében a holttest járműről való leemelésének helye; talált holttest esetében a holttest megtalálásának helye; a halál tényének bírósági megállapítása esetén a bíróság által a haláleset helyeként megjelölt hely; továbbá a bíróság holttá nyilvánító határozata esetében a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető jár el.

Kinek a feladata a haláleset bejelentése?

A kórházban történt halálesetet az intézet vezetője, illetve az általa megbízott személy jelenti be az illetékes anyakönyvvezetőnek.

Abban az esetben, ha a haláleset intézeten kívül (például lakáson) történt, a bejelentést az elhunyt hozzátartozója, illetve az köteles bejelenteni, aki a halálesetről tudomást szerzett.

Milyen adatok szükségesek a haláleset bejelentéséhez?

Ha természetes személy a bejelentő, a haláleset bejelentésekor meg kell adnia családi és utónevét, születési családi és utónevét, lakcímét, valamint a minőségét, amelyben a bejelentést tette. A természetes személy bejelentőnek személyazonosítására alkalmas saját okiratát is be kell mutatnia a bejelentéssel egyidejűleg.

Az elhunyt személyre vonatkozóan a következő adatok szükségesek:

  • neme (férfi, nő),
  • születési családi és utóneve, házassági neve,
  • születési helye,
  • személyi azonosítója, annak hiányában születési idő (év, hó, nap),
  • apjának születési családi és utóneve,
  • anyjának születési családi és utóneve,
  • családi állapota,
  • állampolgársága,
  • lakóhelye,
  • ha házas vagy bejegyzett élettárs volt, utolsó házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye, ideje (év, hó, nap).

A túlélő házastársra vagy bejegyzett élettársra vonatkozóan az alábbi adatok szükségesek:

  • születési családi és utóneve,
  • házassági neve,
  • személyi azonosítója.

Milyen okmányok szükségesek a bejelentéshez?

A haláleset bejelentésekor az anyakönyvvezető részére át kell adni az elhunyt magyar állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányát, a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha a bejelentő rendelkezésére áll – az
elhunyt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot. Be kell mutatni továbbá az orvos által kiállított halott vizsgálati bizonyítványt is, amely a haláleset megtörténtét igazolja.

A halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról szóló értesítéstől számított 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató átadja az anyakönyvvezető részére az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, továbbá – ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

Az eljárás – beleértve a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását is – illetékmentes.

Mennyi az ügyintézés határideje?

A halálesetet – legkésőbb az azt követő első munkanapon – be kell jelenteni anyakönyvezés céljából az illetékes anyakönyvvezetőnél, aki azt azonnal anyakönyvezi, de ez legfeljebb 30 napra elhalasztható, ha a haláleset bejelentésekor az anyakönyvezéshez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Az anyakönyvezést a meglévő adatokkal kell teljesíteni, ha az ügyintézési határidő letelt, és nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges minden adat.

Feltétlenül szükséges e a halotti anyakönyvi kivonat a temetéshez?

Az eltemetésnek az a feltétele, hogy a haláleset ténye be legyen jelentve. Ez vagy a halotti anyakönyvi kivonattal, vagy az anyakönyvvezető által záradékolt halottvizsgálati bizonyítvánnyal igazolható.

Milyen támogatások vehetők igénybe?

Lehet-e mentességet kérni a temetési költségek megfizetése alól?

Az önkormányzat köztemetést rendel el, ha az eltemettetésre kötelezett személy nem tud gondoskodni a temetésről, vagy az nem lelhető fel. A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben – különös méltánylást érdemlő esetekben – az önkormányzat helyi rendeletével mentességet adhat. Ha a hozzátartozó maga gondoskodik a temetésről – szociális rászorultsága esetén – szintén az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint segély, azaz települési támogatás nyújtható, amelynek összege, illetve a jogosultság feltételei településenként, a fővárosban pedig kerületenként eltérő is lehet.

A hozzátartozó halálakor járó munkaidő kedvezmény

Mikor jár?
A munkavállaló hozzátartozójának halálakor mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól.

Hozzátartozónak minősül:

  • a házastárs,
  • az egyenes ági rokon,
  • a házastárs egyenes ági rokona,
  • az örökbe fogadott,
  • a mostoha és nevelt gyermek,
  • az örökbe fogadó,
  • a mostoha és nevelőszülő,
  • a testvér,
  • az élettárs,
  • az egyenes ági rokon házastársa,
  • a házastárs egyenes ági rokona és testvére,
  • a testvér házastársa.

Hány nap jár?
2 munkanap.

Árvaellátás

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője

  • öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy
  • a halála napjáig a jogszabályban, a betöltött életkor alapján meghatározott szolgálati időt megszerezte.

Jogosult az ellátásra a házasságban vagy élettársi közösségben együtt élőknek egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke is.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is), ha őt az elhunyt a saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

A szolgálati idő meghatározása életkor alapján

Árvaellátásra az jogosult, akinek szülője

  • a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
    • az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
    • összesen legalább 2 év,
  • a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
  • a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
  • a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
  • a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
  • a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Ha a jogszerző nem szerezte meg a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig nincs harminc napnál hosszabb megszakítás, a hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott – legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges – tanulmányok idejét is. Több képesítés megszerzésére
irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Az ügyben eljárhat

  • az igénylő,
  • törvényes képviselője,
  • illetőleg meghatalmazottja.

Hol igényelhető?

Az igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha az elhunyt nyugdíjas volt, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

Meddig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti. Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi,
  • huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Mennyi az árvaellátás mértéke?

  • Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíjként megillette, vagy megillette volna.
  • 60%-os mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint. Ez a minimum összeg 2022. január 1-jétől 50 000 Ft-ra nő.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Özvegyi nyugdíj

Ki jogosult özvegyi nyugdíjra?

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha a jogszerző öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a halála napjáig a jogszabályban – a betöltött életkor alapján – meghatározott, az árvaellátásnál leírt szolgálati időt megszerezte.

Az ügyben eljárhat

  • az igénylő,
  • törvényes képviselője,
  • illetőleg meghatalmazottja.

Hol igényelhető?

Az igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell előterjeszteni. Ha az elhunyt nyugdíjas volt, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

Milyen feltételek alapján állapítható meg az özvegyi nyugdíj?

Az élettárs – a házastársra előírt feltételek fennállása esetén – csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt nem részesült özvegyi nyugdíjban.

Az elvált, továbbá a házastársától több mint egy éve külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint a jogszerző halálától számított egy évig folyósítható. Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig,
fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése után özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki a jogszerző halálakor betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, vagy megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos), vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, akinek esetében a fenti feltételek valamelyike – a házastárs 1993. március 1 je előtt bekövetkezett halála esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártától, ennek hiányában a jogszerző halálától számított tizenöt éven belül, a házastárs 1993. február 28 a utáni halála esetén tíz éven belül – bekövetkezik.

Mennyi az özvegyi nyugdíj és az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege?

Ha az özvegy a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű, és saját jogú nyugellátásban – ide értve a saját jogú mezőgazdasági járadékokat is –, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 % a annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat halála időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban – ideértve a saját jogú mezőgazdasági járadékokat is –, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén állapították meg az özvegyi nyugdíjat, akkor az özvegyi nyugdíj a 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek), amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Egyszeri segély

Váratlanul bekövetkezett krízishelyzetek kezelésére, a felmerült anyagi gondok részbeni enyhítésére, amikor a nyugellátásban részesülő személy mindennapi szokásos életvitele veszélybe kerül (pl. a hozzátartozó súlyos betegsége vagy halálesete).

Kinek a részére engedélyezhető egyszeri segély?

Az öregségi nyugdíjban, hozzátartozói ellátásban (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugdíj, özvegyi járadék), mezőgazdasági szövetkezeti járadék) részesülő személy rendkívüli élet- és szociális helyzetére hivatkozva egyszeri segély iránti kérelemmel fordulhat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

Egyszeri segély méltányosságból akkor engedélyezhető a nyugellátásban részesülő személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely a létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg

  • a 80.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él,
  • egyéb esetben a 90.000 forintot, és

az e célra rendelt költségvetési keret még nem merült ki. A Magyar Államkincstár központi szerve jövedelemhatárra tekintet nélkül állapíthat meg egyszeri segélyt.

Milyen formában lehet igényelni az egyszeri segélyt?

A kérelmet az Államkincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. A kérelmet az ellátásra részesülő meghatalmazottja, törvényes képviselője is benyújthatja. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl. egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás).

Hol igényelhető?

A kérelem benyújtható a Magyar Államkincstár központi szervénél, vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.

Milyen időszakonként adható, és mekkora az összege?

Egyszeri segély évente csak egy alkalommal állapítható meg. Az összege nem lehet kevesebb 15 000 forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott tárgyévi legkisebb összegének másfélszeresét. A Magyar Államkincstár központi szerve indokolt esetben a nyugdíjminimum háromszorosáig is megállapíthat egyszeri segélyt.

Méltányosságból megállapítható hozzátartozói nyugellátások

Kinek állapítható meg méltányosságból özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás?

Kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás méltányosságból engedélyezhető, ha az elhunyt jogszerző a meghatározott szolgálati idő felével rendelkezik, és az özvegy, illetve az árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha

  • az elhunyt az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett,
  • az árva közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
  • az árva az elhunyt jogszerző halálakor a 16. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, és egészségi állapota – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint – legfeljebb 30 százalékos,
  • az elhunyt jogszerző Magyarországon nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el, vagy
  • az árva 25 évesnél idősebb, de 27 évesnél fiatalabb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben az első diplomáját szerzi.

Utóbbi esetben az általános szabályok szerint megállapított árvaellátás méltányosságból meg is hosszabbítható.

Milyen feltételekkel állapítható meg méltányosságból árvaellátás, illetve özvegyi nyugdíj?

Igazolni kell, hogy az özvegy, illetve árva rendelkezik az özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra való jogosultság feltételeivel, és olyan élethelyzetbe került, amely veszélyezteti a létfenntartását, továbbá nem részesül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátásban, az időskorúak járadéka kivételével.

Minden esetben feltétel, hogy az e célra rendelt költségvetési keret még nem merült ki.

Milyen formában lehet igényelni a hozzátartozói nyugellátások megállapítását méltányosságból?

A kérelmet az Magyar Államkincstár honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl. egészségi állapotról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás). Kivétel a tizenhat év alatti árva, ugyanis esetükben az eljárás hivatalból indul, ha a jogszerző az előírt szolgálati időt nem szerezte meg.

Hol igényelhető?

Méltányossági nyugellátást a Magyar Államkincstár központi szervénél kell igényelni.

Mekkora lehet az összege?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

A gyám kirendelésének szükségessége

Ha a gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, és a felügyeletet gyakorló mindkét szülője elhunyt, gondoskodni kell törvényes képviseletéről.

Mi történik a gyermekkel, ha mindkét szülő elhalálozott?

Ha a gyermek felügyelet nélkül maradt, a gyámhatóság ideiglenes hatályú elhelyezéssel elsősorban hozzátartozónál vagy a nevelését vállaló személynél helyezi el, és a gyermek részére gyámot rendel ki. Ha nincs a gyermek nevelésére alkalmas és azt vállaló személy, akkor a gyermeket a gyermekvédelmi rendszerben, elsősorban nevelőszülőnél helyezi el a gyámhatóság.

Hogyan szerez tudomást a gyámhatóság a gyám kirendelésének szükségességéről?

A kiskorú gyermek közeli hozzátartozója és az a személy, akinek a gondozásában a gyermek él, köteles késedelem nélkül bejelenteni a gyámhatóságnak, ha a kiskorú részére gyám kirendelése szükséges. A bíróság vagy más hatóság is köteles értesíteni a gyámhatóságot, ha hivatalos eljárása során tudomást szerez arról, hogy valamely kiskorú részére gyámot kell kirendelni. A gyámkirendelés szükségességét bárki bejelentheti. A gyámhivatal a jelzés, értesítés alapján hivatalból eljárást indít a gyámkirendelés iránt.

A szülő meghatározhatja, hogy ki legyen a gyermek gyámja?

Igen, a szülő(k) még életükben megnevezhetnek gyámot, vagy akár ki is zárhatnak bárkit a gyámság viseléséből. A szülő ehhez a lakóhelye szerint illetékes jegyző előtt nyilatkozatot tesz, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A családi pótlék folyósítása

Ha az elhunyt részére történt a családi pótlék folyósítása, hogyan jut az eljáró szerv tudomására a haláleset ténye?

Az elhunyt személlyel egy háztartásban élő bejelentése, illetve a személyi lakcímnyilvántartó adatbázisból interfészen keresztül érkezik az adat a haláleset dátumáról.

Milyen eljárásra van szükség a családi pótlék folyósításához, ha mindkét szülő elhunyt? Melyik intézmény az eljáró szerv?

Ebben az esetben meg kell várni a végleges gyámhatározatot a gyám kijelöléséről. A kijelölt gyám tudja igénybe venni a családi pótlékot. A gyámhatóság értesíti a családtámogatási szervet, és az felveszi a kapcsolatot a kijelölt gyámmal.

A családi pótlék iránti igény elbírálása a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal hatásköre.